-
1 μόγις
μόγις, mit Anstrengung, mit Mühe, kaum; μόγις δέ μευ ἔκφυγεν ὁρμήν, Il. 9, 355; μόγις δ' ἐςαγείρατο ϑυμόν, 21, 417; μόγις δ' ἐτέλεσσε Κρονίων, Od. 3, 119; Aesch. Prom. 131 Pers. 501; Eur. κατεῖπ' ἀναγκασϑεὶς μόγις, Ion 1215; Ar. Lys. 328; Her. 1, 116; bei Thuc. 1, 11 u. sonst schwankt die Lesart; βίᾳ καὶ μόγις οἴχεται ἀγομένη, Plat. Theaet. 160 e; ξυνέφη μόγις, Rep. I, 346 c; Euthyd. 282 d haben alle mss. μόλις διὰ μακρῶν λεγόμενον, wie Ax. 368 b u. Sp., z. B. Pol. 30, 2, 4. – [Ι ist Il. 22, 412 in der Vershebung lang gebraucht.]
-
2 μογις
атт. тж. μόλῐς ( редко ῑ) adv. с трудом, едваμ. δέ μευ ἔκφυγεν ὁρμήν Hom. — (Гектор) едва ускользнул от моего нападения;
μ. πως Plat. — с некоторым усилием -
3 ὁρμή
ὁρμ-ή, ἡ,A rapid motion forwards, onrush, onset, assault,μόγις δέ μευ ἔκφυγεν ὁρμήν Il.9.355
; ἐκ τοῦ αὐτοῦ χωρίου ἡ ὁ. ἔσται the attack, invasion, Hdt.1.11 ;ἡ ἐπὶ βασιλέα ὁ. X.An.3.1.10
; also of an impulse received from another,ἐμέ τ' εἰσορόων καὶ ἐμὴν ποτιδέγμενος ὁ. Il.10.123
, cf. Od.2.403.2 more freq. of things, πυρὸς ὁ. the rage of fire, Il.11.157 ; ὑπὸ κύματος ὁρμῆς by the shock of a wave, Od.5.320 ;ἔγχεος ὁ. Hes.Sc. 365
; but ἐς ὁρμὴν ἔγχεος ἐλθεῖν within my spear's cast, within reach of my spear, Il.5.118 ; ὁ. γονάτων spring of knee, i.e. power to spring or leap, Pi.N.5.20 ; ποδὸς ὁ. speed of foot, E.El. 112 (lyr.): pl., of the tides, Ptol.Tetr.3.II impulse to do a thing, effort,μίνυνθα δέ οἱ γένεθ' ὁρμή Il.4.466
;μελέη δέ μοι ἔσσεται ὁ. Od.5.416
;φιλότητος.. ἄμβροτος ὁ. Emp.35.13
;πίστιος ὁ. Id.114.3
;ἐπεὶ δὲ δαιμονίη τις γίνεται ὁ. Hdt.7.18
;μαινομένᾳ σὺν ὁρμᾷ S.Ant. 135
(lyr.), cf. Tr. 720 ; τίς προσήγαγε χρεία; τίς ὁ.; Id.Ph. 237; οὕτω καθ' ὁρμὴν δρῶσιν, i. e. with so much zeal, ib. 566 ;εἰ.. ἄγοι αὐτὸν ὁ. θειοτέρα Pl.Phdr. 279a
: joined with ἐπιθυμία, Id.Phlb. 35d, Th.3.36 ; μιᾷ ὁ. with one impulse, X.An.3.2.9 ;ἀπὸ μιᾶς ὁ. Th.7.71
;ὑπὸ μιᾷ τῇ ὁ. Luc.Hist.Conscr. 2
: c. gen. objecti, eager desire of or for a thing, Th.7.43, etc.: so with a Prep.,ἡ ὁρμή, ἣν ὁρμᾷς ἐπὶ τοὺς λόγους Pl.Prm. 135d
, cf. 130b ;ἔχειν ὁρμὴν πρός τι Arist.MM 1185a31
, al. ; ὁ. ἐπέπεσέ τισι, c. inf., Th.4.4 ; ὁ. παραστῆσαί τισι εἴς τι or c. inf., Plb.2.48.5, Plu.Cor.33 ; ὁ. σχεῖν, c. inf., Id.Publ.19.2 in Stoic philosophy, appetition, including reasoned choice and irrational impulse, Stoic.3.40, al.3 Pythag. name for 2, Anatolius ap. Theol.Ar. 8.III setting oneself in motion, start on a march, etc., ἐν ὁρμῇ εἶναι to be on the point of starting, X.An. 2.1.3, cf. Arist.Rh. 1393a3 ; ἐπὶ παντὸς ὁρμῇ.. πράγματος at the start of every undertaking, Pl.Ti. 27c ; ἡ ὁ. [τούτων τῶν ἀνέμων] the point at which these winds start, Arist.Mete. 364b5, cf. Pl.R. 511b (pl.). (Cf. Skt. s´rati 'flow'.)
См. также в других словарях:
μόγις — και αιολ. τ. μύγις (Α) επίρρ. μόλις και μετά βίας, δύσκολα («μόγις δὲ μευ ἔκφυγεν ὁρμήν», Ομ. Ιλ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < μόγος «πόνος, ταλαιπωρία» + επιρρμ. κατάλ. ις (πρβλ. μέχρι(ς), χωρίς, μόλις)] … Dictionary of Greek